A község írott történelme 1093-ig vezethetõ vissza, bár ekkor az iratokban még Obony néven szerepel. Késõbb a terület a Dáróy családból származó Moys nádor tulajdonába került. Innen ered a község késobbi neve :Moysa.

A vidékrõl a vesztes mohácsi csatát követõen (1526) elmenekült és kipusztított magyar lakosság helyére a törökök szerbeknek engedélyezték a letelepedést. (Bár az elsõ szerb betelepülõk már az 1389-es rigómezei vereség után megjelentek az ország déli végein.)
Az így betelepült lakosság feladata elsõsorban az volt, hogy a török hadak élelmezésérõl gondoskodjon. Mohács a XVII. század végén már püspöki székhely is volt, ami alátámasztja a szerbek nagy számú jelenlétét a vidéken.
Késõbb, a törökök pusztítása elõl Magyarországra menekült szerbek a vidék felszabadítása után fokozatosan dél felé húzódtak. Nagyobb részük elhagyta az országot, kisebb hányaduk Szentendre és Szeged környékén, valamint Baranya megye délkeleti részén telepedett le. Így keletkeztek e vidéken a Majshoz hasonló tiszta szerb települések. Az 1696. évi összeírás 44 olyan községet - köztük Majsot - foglal magában, ahol a lakosság szláv (szerb vagy sokác).

A jelentõsen megritkult lakosságú települések újbóli benépesítése céljából az 1722-23. évi országgyûlés felhatalmazta a királyt, a Német-római birodalomból és az Osztrák örökös tartományokból telepíttessen be szabad embereket.
Majs - révén, hogy a felszabadítás után is jelentõs (szerb) lakossággal rendelkezett - nem került be az elsõ németekkel betelepített települések közé. Erre csupán a XVIII. század közepén került sor.
A község ÉK-i részére települtek a frissen érkezett családok, így létrehozták az ún. német utcát. 1780 körül a német lakosság terjeszkedését szemlélteti, hogy míg a német utcában összesen 3 rác ház állt, addig a rácok utcáiban már 24 német porta volt megtalálható. Ekkor a község összlakossága 1323-1330 fõ körül volt.

Az I. világháború után a korábbi 100 szerb házból már csak 31 volt lakott. 1921-ben pedig, a szerb megszállás kapcsán - az amúgy is csekély létszámú - évszázadok óta itt élõ szerb lakosság jelentõs hányadát kitelepítették. Híveivel együtt elhagyta a községet Andrics Dusán esperes úr is, aki Hercegszõlõsön lelt új otthonra. Mindössze 3 ház maradt szerb gazda tulajdonában. Késõbb e családok is elköltöztek, vagy kihaltak. Így állt elõ az a helyzet, hogy 1976-ban Lyubojevity Milán bácsi halálával a községben vége szakadt a több évszázados szerb orthodox hagyománynak.

Majs lakosság napjainkban 1100 fő körüli. A községet zömében a sváb betelepülők leszármazottai és a felvidékről ide költözött magyarok lakják.
A helyiek többsége katolikus, kis részük református, az ortodoxok lélekszáma három fő.