A 2000. ÉV FELFEDEZÉSEI

2000. nyarán komoly lendületet vett az ÁMRK /Állami Mûemlékhelyreállítási és Restaurációs Központ/ falképvizsgálata. A legutóbbi mintavételes szondázása során olyan képegyüttesek kerültek napvilágra, melyekhez hasonlatossal a sokat látott restaurátorok még nemigen találkoztak. A XVIII. századi barokk képek olyan bibliai jeleneteket ábrázolnak, melyek katolikus templomokban is ritkaságszámba mennek, orthodox környezetben pedig egyenesen unikumnak számítanak. Örvendetes, hogy a templom keleti, mintegy 110 négyzetméteres felületét összefüggõ képállomány fedi, de problémát jelent, hogy e képeket a XIX. században lefestették. Így feladatot jelent a fedõréteg vegyi-mechanikai eltávolítása és csupán ezután lehet hozzálátni a képrestaurálás szokványos mûveleteihez. A templomhajó egyéb területein további 27 db 1-2 négyzetméter nagyságú - de már nem összefüggõ - falkép van. Ez utóbbiak restaurálását könnyíti, hogy nincsenek lefestve, ugyanakkor problémát okoz a képek jelentõs részének komoly feltáskásodása és a beázások okozta kártétel.

Feltárás közben

Az ikonosztázt körülölelõ - a hajó keleti határát alkotó - apszis falfelület mindössze néhány négyzetméternyi felületen ma enyv alapú festékkel elkészített, egyszerû drapériamotívum látható, majdnem teljesen épen. Azon a kis felületen, ahol e réteg lehullott, szintén elõbukkantak a XVIII. századból származtatott falképek. Ezen képeket különlegessé az teszi, hogy kidolgozottságuk az ikonokéval hasonlatos aprólékosságot mutat. E területtel kapcsolatos a 2000. év nagy felfedezése, mely szerint a hajó boltozatát késõbb építették az apszis képekkel díszített falai elé úgy, hogy helyenként az ábrázolt szent képét elvágták a pillérrel.

A képeket készítõ mesterrõl csak annyit lehet tudni, hogy Majson kimagasló színvonalú, sokrétû munkát végzett. Tudniillik a falképeken kívül neki tulajdonítható a Királyi ajtó képegyüttese, az ikonosztáz alapképsora, egy az oltárban található ajtó-ikon, valamint a 22 darabos ikonsorozat. A mester munkájának jellegzetessége, hogy a falra festett képein bibliai jeleneteket ábrázol a kis méretû ünnepi ikonokéval megegyezõ léptékben. Ez arra enged következtetni, hogy eredendõen ikonfestõ volt, akit megbíztak a falfelületek díszítésével is. Ámulatba ejtõ aprólékossággal dolgozta ki a falképek egyes részleteit úgy, hogy az ábrázolt alakok mérete gyakran alig éri el az 5-10 centimétert. Ez pedig ritkaság, hiszen a falképfestés technológiájából és körülményeibõl adódóan általában az emberméretû ábrázolások a jellemzõek.

Királyi ajtó

Mindezektõl teljesen elkülönül a templom elõcsarnok és hajó részeiben fellelhetõ fal- és mennyezetkép-állomány. A boltozaton lévõ festmények egészen más kvalitású mester munkái, mint azok, amelyeket az oltárban látni lehet. A kerek tondókba helyezett figurális ábrázolásokat itt is olajfestékkel, de a többitõl különbözõ módon festették meg. A szenteket ábrázoló falfelületeket díszes barokk keret- és drapériamotívummal vették körül. A kutatók ezen enyves technikával készült díszítések alatt egy másik ornamentális festést találtak, mely valószínûleg az olajképekkel azonos idõszakban keletkezett. A ma látható réteg feltételezhetõen az 1896. évi felújítás alkalmával készült, mert motívumrendszere erre a korra jellemzõ.